Ami �rdekelhet Argent�n�r�l

  2006.07.29. 22:46

A Wikip�di�b�l, a szabad lexikonb�l.

Rep�blica Argentina

(Argent�na z�szlaja) (Argent�na c�mere)
Nemzeti mott�: En Uni�n y Libertad (Egys�gben �s szabads�gban)
�llamforma	k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv	spanyol
F�v�ros	Buenos Aires 34�20'D, 58�30'NY
Legnagyobb v�ros	Buenos Aires
Eln�k	N�stor Kirchner
Ter�let  - teljes  - ebb�l v�z	8. 2 766 890 km² 1,1 %
N�pess�g  - 2004. �vi adat  - n�ps�r�s�g	30. 39 144 753 f� 14 f�/km²
GDP  - teljes (2002)  - egy f�re jut�	23. 403 800 USD 10 500 USD
P�nznem	Argent�n peso (ARS)
Id�z�na	UTC -3 (NYISZ: nincs)
F�ggetlens�g - M�jusi forradalom - kiki�lt�sa - elismer�se	Spanyolorsz�gt�l 1810. m�jus 25. 1816. j�lius 9. 1821 (Portug�lia �ltal)
Himnusz	Marcha Patri�tica
TLD	.ar
Nemzetk�zi g�pkocsijel	RA
H�v�sz�m	+54

Argent�na d�l-amerikai orsz�g. Keletr�l az Atlanti-�ce�n, nyugatr�l Chile, �szakr�l Bol�via �s Paraguay, �szakkeleten pedig Braz�lia �s Uruguay hat�rolja.

Tartalomjegyz�k [elrejt] 1 T�rt�nelem 2 K�zigazgat�sa 3 F�ldrajz 4 N�pess�g 5 Kult�ra 6 Sport 7 H�res emberek

T�rt�nelem

1515-ben a spanyol Juan Diaz de Solis fedezte fel a La Plata foly� torkolat�t �s az eg�sz ter�let spanyol gyarmat lett. Hossz� id�n kereszt�l Peru alkir�lys�ghoz tartozott. 1776-ban megalap�tott�k a Rio de la Plata alkir�lys�got.

1816. j�lius 9-�n kiki�ltott�k a f�ggetlens�get. A polg�rh�bor�kat k�vet�en 1880-ban megalakult a mai egys�ges Argentina.

1943-ban a konzervat�v korm�nyt Juan Peron a katonas�g seg�ts�g�vel megbuktatta. 1946 ut�n k�tszer v�lasztott�k meg eln�knek. 1955-ben a katonas�g megfosztotta hatalm�t�l, de sz�m�zet�sb�l visszat�rve 1973-ban ism�t �llameln�k lett. 1974-ben bek�vetkezett hal�la ut�n harmadik feles�ge lett az eln�k, majd 1976-83 k�z�tt katonai junta korm�nyozta Argentin�t.

A Falkland-szigeteki h�bor�ban elszenvedett veres�g �ta ism�t polg�ri korm�nyzat ir�ny�tja az orsz�got.

K�zigazgat�sa

K�zigazgat�silag 23 tartom�nyra �s Buenos Aires sz�vets�gi ker�letre tagoz�dik.

Tartom�nyok:

• Buenos Aires tartom�ny
• Chubut
• La Pampa
• Mendoza
• Neuqu�
• Rio Negro
• San Luis
• Sata Cruz

F�ldrajz

• legnagyobb foly�i: Bermejo, Iguaz�, Negro, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo
• jelent�s v�rosai: C�rdoba, La Plata, Mar del Plata, Mendoza, Resistencia, Rosario, San Juan, San Miguel de Tucum�n, Salta, Santa F�, Santiago del Estero, San Salvador de Jujuy

N�pess�g

A lakoss�g 95 %-a eur�pai, f�k�nt spanyol �s olasz sz�rmaz�s�. A meszticek sz�ma 2 milli�.

Kult�ra

Sport

nemzetk�zileg ismert sportol�k:

• Diego Armando Maradona (labdar�g�s)
• Gabriela Sabatini (tenisz)

H�res emberek

• Che Guevara